HALLÁSSÉRÜLTEK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra egy kicsit másképp.Látva hallani. A kezek tánca mely szavakká formálódik és értelmet nyer.

 A kérdések melyeket felteszünk magunknak magáért beszél.

 

Kitartunk??

Meddig lehet fenntartani egy Alapítványt támogatók nélkül??

Az elképzeléseink melyekért küzdünk valaha célba érnek??

Érdemes  e a maradék kis szabadidőnket erre fordítani???

Valamikor valaki ezt értékelni fogja???

Valaha hallani fogunk egy sápadt kis "köszönömöt"????

 

Rájöttem nem érdemes a kérdéseket feltenni, mert a válaszok a maradék kis hitünket is elveszik. Kapaszkodni kell abba a kis örömbe melyet kapunk néha néha és ad még egy kis lökést a folytatáshoz.

 

Ez a kis lökés egy levél volt, a Hadart Művészeti társulás és a Jármika Alapítványtól.

Mi is adhatunk és ez nagyon nagy szó. Valamikor régen 1991-ben arra alakultunk, hogy segítünk a hallássérülteknek a kultúra területén. Később ott segítettünk ahol tudtunk és amire volt egy kis anyagi támogatás.

Mi támogatunk, igaz nem anyagiakkal hanem erővel, kitartással, jelenléttel, mosollyal.

MI OTT VAGYUNK, OTT LESZÜNK!

Várunk mindenkit szeretettel!

 

 Vásároljatok jegyet, gyertek el és már is támogattatok egy jó célt.

 2013.04.21. 11 óra Játékszín SÜSÜ. c. mesejáték

 

lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

„ Jármika” Jövőkép Gyermek Alapítvány

1139 Budapest, Röppenytű köz 5.

e-mail: h.gyarmatiregina@gmail.com

Telefon: +36 20 459 6789

 

A Hadart Művészeti Társulás és a „Jármika“ Jövőkép Gyermek Alapítvány egy közös cél érdekében  arra szövetkezett, hogy a színház és az igényes, minőségi kultúra népszerűsítésén túl,  de annak minden eszközével a rászoruló és beteg gyermekeket  nemcsak kultúrális fejlődésükben, hanem   anyagilag is támogassa.

E küldetés megvalósításában egy sokak által ismert és népszerű figurát,Süsü-t hívjuk segítségül.

Hiszen ki ne ismerné az

„Én vagyok a híres egyfejű/ A nevem is ennyi, csak Süsü“; vagy

„Legszentebb dolog a barátság/Többet ér, mint minden királyság“;

„Üdvözöllek dicső lovag/Szép a a ruhád szép a lovad“.......

kezdetű fülbemászó nótákat, amit úgyanúgy dúdolgat a kicsik mellett a mai harmincas-negyvenes korosztály, és persze a nagymamák és nagypapák is. Ami – 1973 óta – változatlan, az a mese bája, és a máig is érvényes alapüzenet:

hogy ne csináljunk ellenségeket, ne provokáljunk harcot, becsüljük, tiszteljük, sőt ha lehet szeressük egymást, és ami a legfontosabb:

FOGADJUK EL A MÁSIKAT, OLYANNAK AMILYEN.

A mai társadalomunkban ezeket az alapgondolatokat gyermekeinknek leginkább e kedves figura segítségével próbáljuk meg elfogadtatni, hiszen a „mese világa“ –  az élet rögös útját,  a szülői házból kapott útjelző táblák mellett -  sokmindenre képes: elvarázsol, de egyben nagy igazságokra is megtanít minket.

 Csukás István – Bergendy István“ „Süsü, a sárkány kalandjai“ című interaktív mesejátékunk  első  jótékonycélú előadása 2013. április 21-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Budapesti  Játékszínben.

A három szerző, Csukás István és Bergendy István, valamint a figura megálmodójának jogörököse, Lévay Balázs színtén mellénk állt, hogy ezt a nemes ügyet támogassa, amely Alapítványunk  fő célja, és  így már az első előadás bevételét  is egy beteg gyermek gyógykezelésére kívánjuk fordítani.

Legelőször is, egy kollégánk – Blazsovszky Ákos, aki az előadásban a „Királyfi“ szerepét játsza majd  – gyermekének, Máténak a  gyógykezelésére kívánjuk az előadás bevételét felajánlani, akinek megrázó történetét olvasva nem hinném, hogy ne lenne olyan szülő, aki ne könnyeivel küszködve olvassa el az alábbi néhány sort:

Dukai Veronika: Isten ajándéka

Április 5. Zsúfolt folyosón ülök. Körülöttem mindenki kisebb-nagyobb pocakkal vár a sorára. Kicsit ideges vagyok, de ez is az anyává váláshoz tartozik; az egészséges izgalom a vizsgálatok előtt. De hát mi baj lehetne? Eddig minden rendben volt, egészségesen táplálkoztam, sokat sétáltam, odafigyeltem magamra. Inkább örülnöm kéne, hogy megint láthatom Mátét, hiszen a legutolsó ultrahang már olyan régen volt. Mire a vizsgálóasztalra fekszem, már teljesen nyugodt vagyok. De a csend túl hosszúra nyúlik. Aztán jön egy orvos, majd még egy. Halkan tanácskoznak. Nem merek megszólalni, csak bénultságot és félelmet érzek. Hiszen én is csak egy kismama vagyok, pont olyan, mint a többiek kint a folyosón. Miért az én babámmal lenne gond? Csak foszlányokat hallok: „Látunk valamit”…”30. hét”…”Ebből nem lesz semmi”…”Túl késő, végig kell csinálni”. Nem érzek semmit, nincsenek könnyeim se, csak a bénultság. Próbálom felfogni, amit hallottam. Mire kitámolygok a kertbe, már hisztérikusan üvöltöm bele a telefonba: „Máté meg fog halni!” Most már tudom, hogy ebben a pillanatban halt meg bennem minden: a rózsaszín köd, ami a gyerekvállalást övezi, az egészséges kisfiamról szőtt álomképem, az illúzió egy tökéletes családról és még sok minden más, amiről akkor még sejtelmem se volt.

Ami ezután következett, az maga volt a borzalom. Érezni a halálraítélt gyerekem mocorgását a pocakomban; először megsiratni minden rúgást, majd közönyösen tudomást sem venni róluk. Az emberi agy csodálatos: olyan védőburkot vont körém, amin nem üt át a fájdalom. Észrevétlenül elkezdtem elengedni Mátét. Ez az anyaság? Elbúcsúzni valakitől, aki még meg sem született? Közben minden reggel fel kellett kelnem; másfél éves kisfiam nem láthatott könnyeket és fájdalmat. Ez is az anyaság.

Közben az orvosok meghozták az ítéletet: Máténak meg kellett születnie. Minden pillanatban vártam a híreket az intenzívről; mikor megy el a kisfiam. Megváltás lett volna ennyi borzalom után. Véget akartunk vetni az iszonyatnak, hogy újra felállhassunk, és előre nézhessünk. De Máté nem ment el. Egyre jobban lett. A nővérek örömmel mesélték, hogy már tud üvegből enni. De hogyan örülj egy halálraítélt gyerek első, az életben tett bizonytalan lépéseinek? Mintha kést forgattak volna bennem. Mátéra is haragudtam, hogy miért nehezíti meg az elválást, de főleg arra haragudtam, aki ilyen szenvedést mér ki a szülőkre. Ott volt egy csöppnyi baba az inkubátorban, az én fiam, aki nem tehetett semmiről, mégis élethosszig tartó fájdalmat okozott nekünk. Nem értettem, hova lett az én egészséges gyermekem, akit annyiszor elképzeltem álmomban. Hogyan lett az egyik legszebb emberi dologból a legnagyobb iszonyat? Reméltem, Máté tudja a válaszokat a miértekre, mert mi csak kapálóztunk a néma fájdalomban és gyötrődésben, ami csak nem akart véget érni. Ez is az anyaság? Azt kérni a gyerekedtől, hogy legyen már vége?

De Máté nem akart elmenni. Felmerült a műtét lehetősége is, amire azt mondták nekünk, 20 százalék az esélye, hogy túléli, de valószínűleg akkor sem lesz belőle semmi. A könnyeim ekkorra elfogytak, maradt a rettegés és az alkudozás egy babával. Mit kívánna az ember a saját gyerekének? Élhető életet. A mi alkunk, amit Mátéval kötöttünk, így szólt: akkor maradjon velünk, ha teljes életet tud élni. Belegondolni is borzalmas, mi volt a tétje ennek a megállapodásnak, de mi készek voltunk elengedni őt – még akkor is, ha belepusztulunk a fájdalomba -, hiszen hónapok óta erre készültünk. Mindkét gyerekünknek a lehető legjobbat akartuk.

Máté túlélte a műtétet. Soha nem felejtem el az első mosolyát, amivel jelezte felém, hogy megismert. Órákig sírtam utána. Vagy az első mozdulatot, amivel a játékaiért nyúlt. Vagy azt a napot, amikor átfordult a hasára.

Majd eljött az a nap, hónapokkal a műtét után, amikor hazavihettük. Ott álltam, karomban egy babával, akit gondolatban már nagyon sokszor elengedtem, és most pedig szeretetet kellene éreznem, hiszen ő a kisfiam, az életem része. De felszabadult szeretet és megkönnyebbülés helyett csak rettegést éreztem. Merjem őt szeretni? Nem fogom mégis elveszíteni? Közel engedhetem magamhoz? Meg fogok tudni birkózni ezzel a helyzettel? Hirtelen rám szakadt a félévnyi borzalom összes félelme és a felelősség súlya. Nagyon lassan nyugodtam meg, és emiatt a mindent átható szeretet is csak nehezen bírt felszínre törni. Nehezen kerültek a dolgok, az érzések a helyükre, de úgy érzem, egyre közelebb kerülünk valamiféle teljességhez.

Szerencsére Máté nem olvasta azokat az orvosi papírokat, amelyek arról szólnak, hogy belőle nem lesz semmi. Így, amennyire ma meg lehet ítélni, betartotta a megállapodást. Majdnem egy évesen 2-3 hónappal van lemaradva a kortársaihoz képest, de folyamatosan, rohamléptekkel fejlődik.

Esténként, amikor benézek a fiúk szobájába és hallom, ahogy békésen szuszognak mindketten, eltölt a szeretet és a hála. És igen, most már érzem, hogy ez az anyaság.”

Az előadás igazi különlegessége még a  Hallássérültek Kulturájáért Alapítvány részvétele,  az ún. infokommunikációs akadálymentesítés segítségével, ami azt jelenti, hogy a siketek és nagyothallók is tökéletesen élvezhetik a színház adta katartikus élményt, hiszen a színpadon egy jeltolmács kíséri végig a produkció minden pillanatát, miközben maga is szerves részévé válik az előadásnak.

„A kölcsönös siker köteléke tart össze minket“

ezért bízzuk és reméljük, hogy Alapítványaink célja alapértékei és elvei találkoznak találkoznak a közönség akaratával e nemes ügy kapcsán. Célunk, hogy minél több gyermeket támogathassunk, amihez minél nagyobb nyilvánosságot szeretnénk biztosítani.

Minél  több emberhez, vállalathoz jut el az előadásunk híre annál többet tudunk Mi is segíteni, hiszen ezek az adóforintok minden esetben valóban oda fognak eljutni, ahol igazán szükség van rájuk.

 

 „ Spinnerné Takács Erika ( jelnyelvi tolmács)amikor megismertem Blazsovszky Ákost a Kőszívű ember fiai c. darabot próbáltuk. Naivan azt hittem a nyiltsága, öszinte tekintete,figyelmessége,  rácsodálkozása a jelnyelvre, a munkámra és egy kicsit rám, a természetes kiváncsiság elve alapján müködik. Idővel rájöttem a megfigyelő képességem melyre igen büszke vagyok cserben hagyott. Ő ilyen. De sajnos az életükbe olyan fordulat történt mely ezt a világra csodálkozást megtörte. Méltosággal cipelte a terhet az egész család.

Anyaként érzékenyebb vagyok a gyermekekkel kapcsolatos problémákra, de szerintem ez így természetes.

Amikor szóba került az előadás megvalósítása nagyon örültem, de örömöm akkor teljesedett ki amikor kiderült az első előadás célja, Blazsovszky Máté az első gyermek aki a támogatással segtíséghez jut.

A válaszom nem volt kétséges, IGEN.

Köszönöm, hogy veletek lehetek.“

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 9
Heti: 30
Havi: 332
Össz.: 43 111

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Állj egy jó cél mellé!!
HALLÁSSÉRÜLTEK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2018 - hka.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »